Mikor kezelhető különleges személyes adat AI-torzítás vizsgálatához?
A 10. cikk (5) bekezdése szűk, feltételekhez kötött kivétel: kizárólag torzításdetektálás és -korrekció céljából engedi különleges kategóriájú adat kezelését, hat kumulatív garanciával. A Digital Omnibus 2026. július 27-i hatálybalépése óta a felhatalmazás minden AI-rendszerre és általános célú modellre kiterjed, szükségességi teszt mellett.
A hat feltétel: a cél más adattal — szintetikussal, anonimizálttal — nem érhető el hatékonyan; az újrafelhasználásra technikai korlátozás és a technika állása szerinti biztonsági intézkedések, köztük álnevesítés vonatkoznak; szigorú, dokumentált hozzáférés-ellenőrzés; az adat harmadik félnek nem továbbítható; törlés, amint a torzítást korrigálták vagy lejárt a megőrzési idő; és az adatkezelési nyilvántartásban rögzített indokolás.
Dogmatikailag ez a GDPR 9. cikk (2) g) pontjának megfelelő, önálló uniós jogalap, amelyet az AI Act 2. cikk (7) bekezdése kifejezetten kivesz az általános „nem érinti az adatvédelmi jogot” szabály alól.
Fontos korlát: ez nem ad felhatalmazást a különleges adat semmilyen más célú felhasználására. A modell teljesítményének javítására, célzásra vagy értékelésre nem használható, és a 6. cikk szerinti jogalapot ettől függetlenül külön meg kell találni. Az adatkezelési nyilvántartásban rögzített indokolás nélkül a kivétel hatósági vizsgálatban nehezen védhető, mert éppen a feltétlen szükségesség bizonyítéka hiányzik. A gyakorlatban a legtöbb cégnél a bias-teszt előbb megoldható anonimizált vagy szintetikus mintán — a kivételhez csak akkor érdemes nyúlni, ha ez bizonyíthatóan nem vezet eredményre.
Összetettebb eset?
Ha a besorolás vagy a szerepkör nem egyértelmű, érdemes konkrét tényálláson végigmenni.
KapcsolatfelvételKapcsolódó kérdések
- Kezelhető-e etnikai adat AI-torzítás vizsgálatához?
- Mit változtatott a Digital Omnibus a 10. cikken?
- Milyen garanciák kellenek a bias-teszteléshez?
- Használható-e a különleges adat modelljavításra?
- Kell-e külön jogalap a 10. cikk (5) mellé?
- Mit jelent a GDPR 9. cikk (2) g) pontja az AI-nál?
Tovább a tudásbázisban
- Hogyan viszonyul egymáshoz az EU AI Act és a GDPR?Párhuzamosan, egymás mellett alkalmazandók — egyik sem váltja ki a másikat. Az AI Act termékbiztonsági logikájú, a GDPR jogalap-logikájú. Egy rendszer lehet AI Act-konform és mégis GDPR-sértő, és fordítva is. A 2. cikk (7) bekezdés kimondja, hogy a rendelet nem érinti az uniós adatvédelmi jogot.
- Milyen jogalapon lehet személyes adatot használni AI-tanításhoz?A gyakorlatban a GDPR 6. cikk (1) f) pontja szerinti jogos érdek az egyetlen skálázható jogalap. Az EDPB 28/2024. véleménye ezt nem zárja ki, de dokumentált, háromlépcsős érdekmérlegeléshez köti. A hozzájárulás nagy volumenű adatgyűjtésnél nem működőképes. Az „a modell definíció szerint anonim” állítás nem tartható.
- Mi a Digital Omnibus on AI, és mikortól hatályos?A Digital Omnibus on AI az AI Actet módosító egyszerűsítési rendelet, amelyet 2026. július 24-én hirdettek ki a Hivatalos Lapban (EU) 2026/1744 számon, és 2026. július 27-én lépett hatályba. Az általa hozott haladékok és szövegmódosítások tehát ma hatályos jog, nem tervezet és nem feltételes állapot.