Vonatkozik az EU AI Act egy Európán kívüli cégre?
Igen, két önálló kapcsolóelv alapján. A 2. cikk (1) bekezdés a) pontja az uniós piacra hozatalt köti a hatályhoz, a székhelytől függetlenül. A c) pont ennél tovább megy: a harmadik országbeli szolgáltatóra és alkalmazóra is kiterjed, ha az AI-rendszer kimenetét az Unióban használják.
A c) pont a kikerülés-ellenes klauzula. A rendelkező rész objektív tényt kér — a kimenetet az Unióban használják —, a (22) preambulumbekezdés viszont úgy pontosít, hogy a kimenetet az Unióban „szándékoznak használni”. A két szöveg között árnyalatnyi feszültség van, és kiforrott bírói gyakorlat erre ma nincs.
A szigorúbb olvasat szerint a tényleges uniós felhasználás elég, a megengedőbb szerint kell valamilyen célzottság az uniós piac felé. A gyakorlatban a szolgáltatói szerződés területi korlátozása és a tényleges felhasználási adatok együtt bizonyítanak — ezért érdemes mindkettőt írásban rögzíteni.
Fontos, hogy a c) pont nem csak szolgáltatóra vonatkozik, hanem alkalmazóra is. Egy harmadik országbeli anyavállalat, amely a saját AI-eszközét az uniós leányvállalata ügyein futtatja, a kimenet uniós felhasználása révén hatály alá kerülhet.
Kapcsolódó kötelezettség: magas kockázatú rendszernél a harmadik országbeli szolgáltatónak meghatalmazott képviselőt kell kijelölnie az Unióban (22. cikk), GPAI-modellnél pedig az 54. cikk alapján. A képviselő nélkül forgalomba hozott rendszer önmagában is jogsértő, függetlenül attól, hogy a rendszer egyébként megfelel-e.
Nem biztos benne, hogy ez Önökre vonatkozik?
Két perc, tizenkét kérdés, és megkapja, hogy a cége mely kötelezettségek alá esik — regisztráció nélkül.
AI Act ellenőrzés indításaKapcsolódó kérdések
- Vonatkozik az AI Act egy amerikai SaaS-szolgáltatóra?
- Mit jelent az „output used in the Union” teszt?
- Kell meghatalmazott képviselő egy EU-n kívüli AI-szolgáltatónak?
- Az anyavállalat AI-eszköze az uniós leánynál — kire vonatkozik a rendelet?
- Ki felel, ha a szolgáltató nem EU-s?
- Kizárható szerződéssel az uniós felhasználás?
Tovább a tudásbázisban
- Érinti-e az EU AI Act a könyvelőirodámat vagy a kis tanácsadó cégemet?Igen, alkalmazói minőségben. Ha a cég szakmai tevékenységben AI-eszközt használ a saját felügyelete alatt, a 3. cikk (4) szerinti alkalmazó. A rendelet nem cégméret szerint válogat. A tisztán személyes, nem szakmai felhasználásra vonatkozó kivétel csak természetes személyre áll, cégre nem. A teher viszont jóval kisebb, mint amit sokan feltételeznek.
- Szolgáltató vagy alkalmazó a cégem az AI Act szerint, és miért számít ez?Szolgáltató az, aki AI-rendszert fejleszt vagy fejlesztet, és azt saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba. Alkalmazó az, aki saját felügyelete alatt használ egy rendszert szakmai tevékenységben. A puszta használat, bármilyen intenzív, nem tesz szolgáltatóvá. A szolgáltatóra a 8–22. cikk teljes csomagja hárul, az alkalmazóra a jóval szűkebb 26. cikk.
- Mi a különbség az importőr, a forgalmazó és a meghatalmazott képviselő között az AI Act-ben?Mindhárom ellenőrzési szerep, nem fejlesztői. Az importőr harmadik országbeli védjegyű rendszert hoz be az Unióba, és forgalomba hozatal előtt ellenőriz (23. cikk). A forgalmazó az ellátási lánc további szereplője, szűkebb ellenőrzéssel (24. cikk). A meghatalmazott képviselő a szolgáltató írásbeli megbízottja az Unióban (22. cikk).