Ki dönt arról, hogy egy rendszer a 6. cikk (3) alapján nem magas kockázatú, és mi a bizonyítási teher?
A szolgáltató dönt, saját felelősségére, önértékeléssel — nincs előzetes hatósági jóváhagyás és nincs bejelentett szervezet. A bizonyítási teher teljes egészében rajta van. A piacfelügyeleti hatóság a 80. cikk alapján utólag felülbírálhatja a besorolást, határidőt tűzhet a megfelelés helyreállítására, és a mulasztás a 99. cikk szerinti bírsághoz vezet.
A 6. cikk (3) önértékelési modell: a szolgáltató értékel, a 6. cikk (4) szerint dokumentál, a 49. cikk (2) szerint regisztrál, és a hatóság kérésére bemutatja az értékelést. Ez a szabály legkockázatosabb pontja: nem a kivétel igénybevétele véd, hanem kizárólag a bizonyítható és helytálló értékelés.
Ha a hatóság nem ért egyet, a 80. cikk ad eljárási keretet. Elegendő ok esetén saját értékelést végez; ha a rendszert magas kockázatúnak találja, indokolatlan késedelem nélkül korrekciós intézkedésre szólít fel, határidő tűzésével. A határidő elmulasztása bírságot von maga után, megfelelő korrekció hiányában pedig a 79. cikk (5)–(9) alapján a forgalmazás korlátozható, megtiltható, a rendszer visszahívható. Külön tényállás a 80. cikk (7): ha a téves besorolás célja a kötelezettségek alóli kibújás volt.
A szankciós következmény nem áll meg a helyes minősítés kikényszerítésénél. A téves besorolás visszamenőleg feltárja a III. fejezet szerinti kötelezettségek elmulasztását is: legfeljebb 15 millió euró vagy a világszintű éves árbevétel 3%-a, kkv-nál a kettő közül az alacsonyabb. Bírói gyakorlat és hatósági döntés e körben egyelőre nincs.
Összetettebb eset?
Ha a besorolás vagy a szerepkör nem egyértelmű, érdemes konkrét tényálláson végigmenni.
KapcsolatfelvételKapcsolódó kérdések
- Kell-e hatósági jóváhagyás az AI-besoroláshoz?
- Mi történik, ha a hatóság nem fogadja el a besorolásunkat?
- Mekkora bírság jár a téves AI-besorolásért?
- Ki bizonyítja, hogy egy rendszer nem magas kockázatú?
- Mit vizsgál a piacfelügyeleti hatóság a 80. cikk alapján?
- Visszamenőleg is felelünk a rossz besorolásért?
- Van-e fellebbezés a hatósági átminősítés ellen?
Tovább a tudásbázisban
- Mikor nem magas kockázatú egy olyan AI-rendszer, amely a III. melléklet alá esne?Akkor, ha nem jelent jelentős kockázatot az egészségre, a biztonságra vagy az alapvető jogokra, és teljesül a 6. cikk (3) négy esete közül legalább egy: szűk eljárási feladat, befejezett emberi tevékenység eredményének javítása, döntési minták észlelése emberi felülvizsgálat mellett, vagy előkészítő feladat. Profilalkotásnál viszont ez a kiút zárva van.
- Milyen dokumentáció bizonyítja utólag, hogy az AI-rendszerünk nem magas kockázatú?A 6. cikk (4) szerinti, a piacra helyezés előtt keletkezett besorolási értékelés, a 49. cikk (2) szerinti EU-adatbázis-regisztráció, és az ezeket alátámasztó, nyomon követhető bizonyítékok. A kulcs a datáltság és az előzetesség: az utólag gyártott indokolást a hatóság nem fogadja el. Egyetlen aláírt döntés helyett folyamatot kell tudni felmutatni.
- Mekkora bírságot lehet kiszabni az EU AI Act alapján?Három sáv van: tiltott gyakorlatnál 35 millió euró vagy a világszintű éves árbevétel 7%-a; szolgáltatói, alkalmazói és átláthatósági kötelezettségszegésnél 15 millió euró vagy 3%; a hatóságnak adott hamis vagy félrevezető információért 7,5 millió euró vagy 1%. Mindig a magasabb érték irányadó, KKV-nál viszont az alacsonyabb.
- Melyik magyar hatóság ellenőrzi az EU AI Act betartását?A piacfelügyeleti hatóság és az egyablakos kapcsolattartó pont a gazdasági és energetikai miniszter, a bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság. A pénzügyi szektor magas kockázatú rendszereinél az MNB jár el. A NAIH nem az AI Act alapján, hanem változatlanul a GDPR alapján marad játékban.