Hogyan épül fel az EU AI Act kockázatalapú piramisa, és mi a leggyakoribb félreértés?
Négy szint van: tiltott gyakorlat (5. cikk), magas kockázatú rendszer (6. cikk és I/III. melléklet), átláthatósági kötelezettség alá eső rendszer (50. cikk), és minden más. A leggyakoribb félreértés, hogy ez négy egymást kizáró doboz. A rétegek halmozódnak: egy magas kockázatú chatbot egyszerre esik a III. fejezet és az 50. cikk hatálya alá.
A rendelet (132) preambulumbekezdése kimondja, hogy a magas kockázatú rendszer is az 50. cikk hatálya alá kerül, ha emberrel lép interakcióba vagy szintetikus tartalmat állít elő. Fordítva viszont egy chatbot, amelyre csak az 50. cikk (1) vonatkozik, nem alacsonyabb kategória ugyanazon a skálán, hanem külön, párhuzamos kötelezettségtípus: információs jellegű, nem termékbiztonsági.
A második gyakori tévedés, hogy a minimális kockázat jogmentességet jelent. A 4. cikk minden szolgáltatóra és alkalmazóra vonatkozik, kockázati szinttől függetlenül, 2025. február 2. óta. Emellett a GDPR, a munkajog, a fogyasztóvédelem és az ágazati jog változatlanul él: a 2. cikk (7) szerint az AI Act nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogot.
A harmadik tévedés a GPAI mint ötödik szint. Az általános célú AI-modellekre vonatkozó V. fejezet (51–56. cikk) nem a piramis egyik szintje, hanem párhuzamos, modellszintű rezsim, amely a rendszerszintű besorolástól teljesen függetlenül él, és a modell szolgáltatóját terheli.
Nem biztos benne, hogy ez Önökre vonatkozik?
Két perc, tizenkét kérdés, és megkapja, hogy a cége mely kötelezettségek alá esik — regisztráció nélkül.
AI Act ellenőrzés indításaKapcsolódó kérdések
- Hány kockázati kategóriát ismer az EU AI Act?
- Lehet egy rendszer egyszerre magas kockázatú és 50. cikkes?
- Mit jelent a minimális kockázatú AI-rendszer?
- A GPAI-modell külön kockázati szint az AI Actben?
- Kell-e bármit tenni, ha a rendszerünk nem magas kockázatú?
- Hogyan függ össze az AI Act és a GDPR?
- Mi a különbség a tiltott és a magas kockázatú AI között?
Tovább a tudásbázisban
- Mi számít AI-rendszernek az EU AI Act szerint, és mi marad egyszerű szoftver?AI-rendszer az a gépi rendszer, amely változó autonómiával működik, és a bemenetből következtetés útján előrejelzést, tartalmat, ajánlást vagy döntést generál. A döntő ismérv a következtetési képesség. Egy determinisztikus, ember által megírt if-then szabályhalmaz, számviteli motor vagy adatbázis-lekérdezés nem AI-rendszer, akkor sem, ha automatizál. A fogalmat a 3. cikk (1) bekezdése adja.
- Mikor nem magas kockázatú egy olyan AI-rendszer, amely a III. melléklet alá esne?Akkor, ha nem jelent jelentős kockázatot az egészségre, a biztonságra vagy az alapvető jogokra, és teljesül a 6. cikk (3) négy esete közül legalább egy: szűk eljárási feladat, befejezett emberi tevékenység eredményének javítása, döntési minták észlelése emberi felülvizsgálat mellett, vagy előkészítő feladat. Profilalkotásnál viszont ez a kiút zárva van.
- Mit ír elő az AI Act 50. cikke az átláthatóságról, és kire vonatkozik?Négy önálló kötelezettséget: a szolgáltatónak közölnie kell, ha a felhasználó AI-val lép interakcióba, és gépi olvashatóan meg kell jelölnie a generált tartalmat. Az alkalmazónak tájékoztatnia kell az érzelemfelismerésről, és jeleznie kell a deepfake mesterséges eredetét. Mind a négy 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó, a kockázati besorolástól függetlenül.
- Hogyan soroljuk be az AI-rendszerünket lépésről lépésre úgy, hogy a hatóság előtt is védhető legyen?Hét lépéses, dokumentált döntési fa vezet védhető eredményre: hatály, AI-rendszer-e, szerepkör, tiltott-e, I. melléklet, III. melléklet, végül a 6. cikk (3) szűrő és az 50. cikk átfedése. A védhetőséget nem a következtetés adja, hanem hogy minden csomóponthoz van datált, aláírt indokolás és verziókövetés. A hatóság a folyamatot kéri, nem a végeredményt.