Mit ír elő az AI Act 50. cikke az átláthatóságról, és kire vonatkozik?
Négy önálló kötelezettséget: a szolgáltatónak közölnie kell, ha a felhasználó AI-val lép interakcióba, és gépi olvashatóan meg kell jelölnie a generált tartalmat. Az alkalmazónak tájékoztatnia kell az érzelemfelismerésről, és jeleznie kell a deepfake mesterséges eredetét. Mind a négy 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó, a kockázati besorolástól függetlenül.
Az 50. cikk nem kockázati kategória, hanem horizontális információs kötelezettség. Egy rendszer lehet egyszerre nem magas kockázatú és mégis 50. cikkes — ez a leggyakoribb félreértés. A tájékoztatást az (5) bekezdés szerint egyértelműen és megkülönböztethetően, legkésőbb az első interakció vagy kitettség időpontjában kell megadni, az akadálymentesítési követelményekre figyelemmel.
A kötelezettségek halmozódnak, nem helyettesítik egymást. A (6) bekezdés kimondja, hogy mindez nem érinti a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó III. fejezet követelményeit, sem az egyéb uniós vagy nemzeti átláthatósági előírásokat. A szolgáltatói gépi jelölés és az alkalmazói deepfake-közlés párhuzamosan fut: az egyik nem váltja ki a másikat.
Mind a négy bekezdésnél él egy bűnüldözési kivétel, jogszabályi felhatalmazás alapján, bűncselekmény felderítésére, megelőzésére, nyomozására vagy üldözésére. Üzleti szereplőnél ez gyakorlatilag nem alkalmazható.
Az 50. cikk megsértése a 99. cikk (4) g) pontja alá esik: legfeljebb 15 millió euró vagy a világszintű éves árbevétel 3%-a, KKV-nál a kettő közül az alacsonyabb. A kötelezettség teljesítése ugyanakkor jellemzően nem fejlesztési, hanem szövegezési és folyamati feladat: egy közlés a felületen és egy publikálás előtti címkézési lépés.
Nem biztos benne, hogy ez Önökre vonatkozik?
Két perc, tizenkét kérdés, és megkapja, hogy a cége mely kötelezettségek alá esik — regisztráció nélkül.
AI Act ellenőrzés indításaKapcsolódó kérdések
- Mikortól kell jelölni az AI-val készült tartalmat?
- Kire vonatkozik az AI Act 50. cikke?
- Mi a különbség a gépi jelölés és a látható címke között?
- Kell-e AI-tájékoztatás egy nem magas kockázatú rendszernél?
- Milyen formában kell megadni az AI-tájékoztatást?
- Vonatkozik az 50. cikk a belső használatú AI-ra?
- Mi a szankciója az 50. cikk megsértésének?
Tovább a tudásbázisban
- Kell-e jelezni a weboldalon, hogy a chatbottal és nem emberrel beszél az ügyfél?Igen, 2026. augusztus 2. óta. A közlés csak akkor mellőzhető, ha a gépi jelleg egy észszerűen tájékozott, figyelmes és körültekintő személy számára a körülmények alapján nyilvánvaló. Ez szűk, objektív mérce, és a bizonyítási teher gyakorlatilag a szolgáltatón van, ezért erre a kivételre nem érdemes építeni.
- Mit jelent az AI-tartalom gépi olvasható jelölése, és mi a 2026. december 2-i határidő?A szolgáltatónak a generatív kimenetet gépi olvasható formátumban kell megjelölnie és mesterségesen előállítottként detektálhatóvá tennie. A megoldásnak hatékonynak, interoperábilisnak, robusztusnak és megbízhatónak kell lennie a technikai megvalósíthatóság határáig. A 2026. augusztus 2. előtt piacra dobott rendszereknek 2026. december 2-ig kell megfelelniük.
- Meg kell jelölni az AI-val készült képeket és szövegeket a cégünk marketingjében?A deepfake-nek minősülő kép, hang vagy videó közzétételekor igen: az alkalmazónak ember által észlelhető módon közölnie kell a mesterséges eredetet. Az AI-generált szövegnél a kötelezettség szűkebb — csak a nyilvánosság közérdekű tájékoztatására szánt szövegre vonatkozik. A szokásos vállalati marketingszöveg és a belső dokumentum nem tartozik ide.