Hogyan működik a valós idejű arcfelismerés tilalma nyilvános tereken?
A valós idejű távoli biometrikus azonosítás nyilvánosan hozzáférhető terekben, bűnüldözési célból főszabály szerint tilos. Három taxatív cél esetén engedhető meg, de csak akkor, ha a tagállam erről nemzeti törvényt alkotott, és ügyenként bírói vagy független közigazgatási hatóság előzetes engedélyt adott.
A három kivétel: emberrablás, emberkereskedelem és szexuális kizsákmányolás áldozatainak, illetve eltűnt személyeknek a célzott keresése; életet vagy testi épséget fenyegető konkrét, jelentős és közvetlen veszély, illetve terrortámadás megelőzése; valamint a II. mellékletben felsorolt, legalább négyévi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények gyanúsítottjainak lokalizálása.
Ez az egyetlen olyan tilalom, amely csak a használatra vonatkozik, a forgalomba hozatalra nem. Az 5. cikk (2) bekezdése további anyagi feltételeket ír elő: konkrétan célzott személy azonosítása, a 27. cikk szerinti alapjogi hatásvizsgálat és a 49. cikk szerinti uniós adatbázisba történő regisztráció. Sürgős esetben a használat megkezdhető, de az engedélyt 24 órán belül kérni kell, elutasítás esetén azonnal le kell állítani és az adatokat törölni.
Kizárólag a rendszer kimenetére hátrányos joghatás nem alapítható, és minden egyes használatot be kell jelenteni a piacfelügyeleti és a nemzeti adatvédelmi hatóságnak.
Az 5. cikk (5) bekezdése a gyakorlat kulcsa: nemzeti felhatalmazó jog hiányában a kivételekre egyáltalán nem lehet hivatkozni, és a tagállam szigorúbb szabályt is hozhat. Hogy Magyarország élt-e ezzel a lehetőséggel, eseti ellenőrzést igényel.
Nem biztos benne, hogy ez Önökre vonatkozik?
Két perc, tizenkét kérdés, és megkapja, hogy a cége mely kötelezettségek alá esik — regisztráció nélkül.
AI Act ellenőrzés indításaKapcsolódó kérdések
- Legális-e az élő arcfelismerés a rendőrségnek Magyarországon?
- Mi a különbség a valós idejű és az utólagos biometrikus azonosítás között?
- Használhat magáncég arcfelismerést az üzletében?
- Milyen engedély kell a valós idejű arcfelismeréshez?
- Mit jelent a nyilvánosan hozzáférhető tér az AI Act-ben?
- Kell alapjogi hatásvizsgálat arcfelismeréshez?
Tovább a tudásbázisban
- Milyen AI-gyakorlatokat tilt teljesen az EU AI Act?Az 5. cikk (1) bekezdése nyolc gyakorlatot tilt: tudatalatti vagy megtévesztő manipuláció, sérülékenység kihasználása, társadalmi pontozás, bűnelkövetés egyéni előrejelzése profilalkotásból, arcképadatbázisok célzatlan lekaparása, munkahelyi és oktatási érzelemfelismerés, védett tulajdonságokra irányuló biometrikus kategorizálás, és valós idejű távoli biometrikus azonosítás nyilvános térben.
- Tiltja az AI Act az arcképek internetes lekaparását?Igen, szűk körben. Az 5. cikk (1) bekezdés e) pontja tiltja azt az AI-rendszert, amely arcfelismerő adatbázisokat hoz létre vagy bővít az internetről vagy zártláncú kamerafelvételekből történő célzatlan arcképlekaparás útján. A tilalom a létrehozásra és a bővítésre irányul, nem magára az azonosításra.
- Melyik magyar hatóság ellenőrzi az EU AI Act betartását?A piacfelügyeleti hatóság és az egyablakos kapcsolattartó pont a gazdasági és energetikai miniszter, a bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság. A pénzügyi szektor magas kockázatú rendszereinél az MNB jár el. A NAIH nem az AI Act alapján, hanem változatlanul a GDPR alapján marad játékban.