Melyik átláthatósági kötelezettségre vonatkozik a 2026. december 2-i türelmi idő?
Kizárólag az 50. cikk (2) bekezdése szerinti gépi olvasható tartalomjelölésre, és azon belül is csak a 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hozott rendszerekre. Az 50. cikk (1), (3) és (4) bekezdése — chatbot-közlés, érzelemfelismerésről szóló tájékoztatás, deepfake-címkézés — 2026. augusztus 2. óta halasztás nélkül alkalmazandó.
A haladék jogi helye pontosan meghatározott: a Digital Omnibus nem az 50. cikket módosította, hanem a 111. cikkbe illesztett új (4) bekezdést. Eszerint a szintetikus hang-, kép-, videó- vagy szövegtartalmat generáló rendszerek 2026. augusztus 2. előtti szolgáltatóinak 2026. december 2-ig kell megtenniük a megfeleléshez szükséges lépéseket.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 2026 augusztusa után piacra vitt generatív rendszernek már ma gépi olvasható jelölést kell adnia a kimenetére, és a jelölésnek hatékonynak, interoperábilisnak, robusztusnak és megbízhatónak kell lennie.
A leggyakoribb félreértés, hogy a türelmi idő a deepfake-nyilatkozatra is vonatkozik. Nem vonatkozik: az 50. cikk (4) bekezdése szerinti közlési kötelezettség — vagyis annak feltüntetése, hogy a tartalom AI-val készült vagy manipulált — 2026. augusztus 2. óta él. Ez alkalmazói kötelezettség, tehát a közzétevő cégre vonatkozik, nem az eszköz gyártójára.
A jogsértés a 99. cikk (4) bekezdés g) pontja alá esik: legfeljebb 15 millió euró vagy az éves világszintű árbevétel 3%-a, kkv-nál a kettő közül az alacsonyabb.
Nem biztos benne, hogy ez Önökre vonatkozik?
Két perc, tizenkét kérdés, és megkapja, hogy a cége mely kötelezettségek alá esik — regisztráció nélkül.
AI Act ellenőrzés indításaKapcsolódó kérdések
- Mikortól kell gépi olvashatóan jelölni az AI-tartalmat?
- Vonatkozik a türelmi idő a deepfake-címkézésre?
- Mit kell tennie egy cégnek, amely AI-val generált képet tesz közzé?
- Ki felel a watermarkért: a szolgáltató vagy a felhasználó?
- Mekkora bírság jár az 50. cikk megsértéséért?
- Elég a látható felirat, vagy technikai jelölés is kell?
Tovább a tudásbázisban
- Mit ír elő az AI Act 50. cikke az átláthatóságról, és kire vonatkozik?Négy önálló kötelezettséget: a szolgáltatónak közölnie kell, ha a felhasználó AI-val lép interakcióba, és gépi olvashatóan meg kell jelölnie a generált tartalmat. Az alkalmazónak tájékoztatnia kell az érzelemfelismerésről, és jeleznie kell a deepfake mesterséges eredetét. Mind a négy 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó, a kockázati besorolástól függetlenül.
- Mit jelent az AI-tartalom gépi olvasható jelölése, és mi a 2026. december 2-i határidő?A szolgáltatónak a generatív kimenetet gépi olvasható formátumban kell megjelölnie és mesterségesen előállítottként detektálhatóvá tennie. A megoldásnak hatékonynak, interoperábilisnak, robusztusnak és megbízhatónak kell lennie a technikai megvalósíthatóság határáig. A 2026. augusztus 2. előtt piacra dobott rendszereknek 2026. december 2-ig kell megfelelniük.
- Meg kell jelölni az AI-val készült képeket és szövegeket a cégünk marketingjében?A deepfake-nek minősülő kép, hang vagy videó közzétételekor igen: az alkalmazónak ember által észlelhető módon közölnie kell a mesterséges eredetet. Az AI-generált szövegnél a kötelezettség szűkebb — csak a nyilvánosság közérdekű tájékoztatására szánt szövegre vonatkozik. A szokásos vállalati marketingszöveg és a belső dokumentum nem tartozik ide.
- Mennyi a bírság, ha nem jelöljük az AI-tartalmat vagy a chatbotot?Legfeljebb 15 millió euró vagy az előző üzleti év teljes világszintű árbevételének 3%-a, amelyik magasabb. KKV-nál és startupnál a kettő közül az alacsonyabb az irányadó. Ez a 99. cikk (4) g) pontja alá eső, „egyéb kötelezettségszegés” kategória, nem a tiltott gyakorlatokra fenntartott 7%-os felső sáv.