Hova lehet panaszt tenni AI Act ügyben, és lehet-e kártérítést követelni?
Az AI Act három közjogi csatornát nyit: bárki panaszt tehet a piacfelügyeleti hatóságnál (85. cikk), az érintett magyarázatot kérhet a magas kockázatú döntésről (86. cikk), a bejelentőt pedig a visszaélés-bejelentési irányelv védi (87. cikk). Önálló magánjogi kártérítési igényt viszont nem teremt.
A 85. cikk szerinti panasz nem egyéni jogorvoslat, hanem hatósági eljárást kezdeményező bejelentés — a panaszos a rendelet erejénél fogva nem szerez ügyféli jogállást. A 86. cikk 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó: aki magas kockázatú rendszer kimenetén alapuló, joghatással járó vagy hasonlóan jelentős hatású, rá nézve hátrányos döntést kap, világos és érdemi magyarázatot kérhet az alkalmazótól.
A 87. cikk szerint az AI Act megsértésének bejelentésére a visszaélés-bejelentési irányelvet kell alkalmazni. Gyakorlati következmény: a meglévő belső bejelentési csatornákat ki kell nyitni az AI-jogsértésekre, külön csatornát nem kell építeni.
A magánjogi oldalon a Bizottság visszavonta az MI-felelősségi irányelv javaslatát, így marad a nemzeti kártérítési jog és az új termékfelelősségi irányelv, az (EU) 2024/2853. Ez a „termék” fogalmát kiterjeszti az önálló szoftverre és az AI-rendszerekre; átültetési határideje 2026. december 9., és a hibás jellegre, valamint az okozati összefüggésre megdönthető vélelmeket vezet be. A hibafogalom kiterjed a forgalomba hozatal utáni tanulásból eredő viselkedésre is, és bírósági elrendelésre bizonyítékfeltárási kötelezettséget teremt.
Összetettebb eset?
Ha a besorolás vagy a szerepkör nem egyértelmű, érdemes konkrét tényálláson végigmenni.
KapcsolatfelvételKapcsolódó kérdések
- Perelhető-e egy cég AI-döntés miatt?
- Kérhet-e magyarázatot az érintett egy AI-döntésről?
- Van-e AI-felelősségi irányelv az EU-ban?
- Mit változtat az új termékfelelősségi irányelv az AI-nál?
- Hogyan tehetek panaszt egy AI-rendszer miatt?
- Ki felel az AI okozta kárért?
- Kell-e külön bejelentési csatorna AI-jogsértésekre?
Tovább a tudásbázisban
- Kihez fordul egy vállalat AI Act ügyben — az AI-Hivatalhoz vagy a nemzeti hatósághoz?Egy átlagos vállalat a nemzeti piacfelügyeleti hatósághoz és az egyablakos kapcsolattartó ponthoz fordul, nem Brüsszelhez. Magyarországon ez a gazdasági és energetikai miniszter szervezete. Az AI-Hivatal kizárólag az általános célú AI-modellek szolgáltatóinak közvetlen felügyelője; az AI-testület koordinál, egyedi ügyben nem dönt.
- Melyik magyar hatóság ellenőrzi az EU AI Act betartását?A piacfelügyeleti hatóság és az egyablakos kapcsolattartó pont a gazdasági és energetikai miniszter, a bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság. A pénzügyi szektor magas kockázatú rendszereinél az MNB jár el. A NAIH nem az AI Act alapján, hanem változatlanul a GDPR alapján marad játékban.
- Mit jelent a GDPR 22. cikke és a SCHUFA-ítélet a HR- és hitelezési AI-ra?A 22. cikk önállóan él tovább az AI Act mellett. A SCHUFA-ítélet (C-634/21) szerint már a pontszám előállítása is automatizált döntéshozatalnak minősül, ha a harmadik fél meghatározó mértékben erre támaszkodik. A megfelelési teher tehát a scoring-szolgáltatót is terheli, nem tolható át kizárólag a felhasználóra.