Milyen kötelezettségei vannak az alkalmazónak magas kockázatú AI-rendszernél?
A 26. cikk tizenkét bekezdést tartalmaz, de nem mind kötelezettség és nem mind mindenkire szól. Egy vásárló magáncégre a mag: a használati útmutató szerinti használat, kompetens emberi felügyelet, a bemeneti adatok relevanciája, a működés monitorozása, a naplók legalább hat hónapos megőrzése, és a hatósággal való együttműködés.
A leggyakoribb buktató az (1) bekezdés: a használati útmutatótól való eltérés a 25. cikk (1) c) alapján akár szolgáltatóvá minősítést is eredményezhet. A (2) bekezdés az emberi felügyeletet olyan természetes személyekre bízza, akik rendelkeznek a szükséges kompetenciával, képzéssel és jogosultsággal, valamint a szükséges támogatással — ez utóbbi a gyakorlatban időt, eszközt és eszkalációs utat jelent.
Néhány bekezdés csak a maga helyzetében szól: a (7) munkáltatóként előírja, hogy a munkahelyi üzembe helyezés vagy használat előtt tájékoztatni kell a munkavállalói képviselőket és az érintett munkavállalókat. A (11) a III. melléklet szerinti, természetes személyekre vonatkozó döntéseket támogató rendszereknél az érintettek tájékoztatását követeli meg. A (8) csak közhatalmi alkalmazóra, a (10) a bűnüldözési biometrikus azonosításra vonatkozik.
A 26. cikken kívül az alkalmazót terheli még a 4. cikk AI-jártassági kötelezettsége, az 50. cikk átláthatósága, meghatározott körben a 27. cikk szerinti alapjogi hatásvizsgálat, valamint a 25. cikk szerinti átminősítési kockázat.
Összetettebb eset?
Ha a besorolás vagy a szerepkör nem egyértelmű, érdemes konkrét tényálláson végigmenni.
KapcsolatfelvételKapcsolódó kérdések
- Meddig kell megőrizni az AI-rendszer naplóit?
- Kell-e tájékoztatni a munkavállalókat az AI-rendszer használatáról?
- Mit jelent az emberi felügyelet az AI Act szerint?
- Kire vonatkozik az alapjogi hatásvizsgálat (FRIA)?
- Mi a teendő, ha az AI-rendszer hibásan működik?
- Mikor kell súlyos incidenst jelenteni az AI Act alapján?
- Milyen kötelezettsége van a vevőnek egy magas kockázatú AI-nál?
Tovább a tudásbázisban
- Magas kockázatú AI-nak számít az önéletrajz-szűrő vagy a HR-értékelő rendszer?Igen. A III. melléklet 4. pontja a toborzástól a munkaviszony megszűnéséig terjedő teljes életciklust lefedi: célzott álláshirdetés-megjelenítés, jelentkezésszűrés, jelöltértékelés, előléptetés, elbocsátás, viselkedés- vagy személyiségalapú feladatkiosztás, valamint a munkavégzés megfigyelése és értékelése. Ez a legtipikusabb vállalati magas kockázatú eset. A megfelelési határidő 2027. december 2., a besorolási döntést viszont már most érdemes írásba foglalni.
- Szolgáltató vagy alkalmazó a cégem az AI Act szerint, és miért számít ez?Szolgáltató az, aki AI-rendszert fejleszt vagy fejlesztet, és azt saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba. Alkalmazó az, aki saját felügyelete alatt használ egy rendszert szakmai tevékenységben. A puszta használat, bármilyen intenzív, nem tesz szolgáltatóvá. A szolgáltatóra a 8–22. cikk teljes csomagja hárul, az alkalmazóra a jóval szűkebb 26. cikk.
- Hogyan dokumentálható és bizonyítható az AI-jártassági megfelelés egy hatósági vizsgálatnál?Előírt dokumentációs forma nincs, ezért a bizonyítás szabad. A gyakorlatban az bizonyít, ami a mérlegelés folyamatát és annak végrehajtását együtt mutatja, nem a puszta jelenléti ív. Négy réteg együttese ad érdemi választ: AI-rendszerleltár, szerepkör-kockázat leképezés, a végrehajtás bizonyítéka, és a karbantartás nyoma.