Mit jelent pontosan a forgalomba hozatal és az üzembe helyezés az AI Act-ben?
A forgalomba hozatal az AI-rendszer vagy GPAI-modell első hozzáférhetővé tétele az uniós piacon. A piaci hozzáférhetővé tétel ennél tágabb, ismétlődő cselekmény. Az üzembe helyezés az első használatra történő szállítás közvetlenül az alkalmazónak vagy saját használatra — ez fogja meg a belső fejlesztésű rendszereket is.
A három fogalom a 3. cikk (9)–(11) pontjaiban külön szerepel, és az időzítés miatt számít. A szolgáltatói kötelezettségek túlnyomó része ex ante: a megfelelőségértékelést, a CE-jelölést, az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a 49. cikk szerinti uniós adatbázisba történő regisztrációt a forgalomba hozatal vagy az üzembe helyezés előtt kell teljesíteni. Utólag ezek nem pótolhatók.
Az „első” hozzáférhetővé tétel időpontja dönti el azt is, ki minősül importőrnek és ki forgalmazónak, tehát melyik szereplőt terhelik a 23–24. cikk szerinti ellenőrzési kötelezettségek.
Az üzembe helyezés fogalma azért fontos, mert nincs szükség piaci ügyletre. Ha egy cég belső fejlesztésű AI-rendszert állít üzembe saját magának, ezzel szolgáltatóvá válhat — akkor is, ha soha nem értékesíti a rendszert.
A 111. cikk átmeneti szabályai szintén a piacra hozatal időpontjához kötik a régi rendszerek kezelését; a küszöbnap a Digital Omnibus óta automatikusan követi a magas kockázatú blokk új alkalmazási dátumait, tehát 2027. december 2-t, illetve 2028. augusztus 2-t.
Nem biztos benne, hogy ez Önökre vonatkozik?
Két perc, tizenkét kérdés, és megkapja, hogy a cége mely kötelezettségek alá esik — regisztráció nélkül.
AI Act ellenőrzés indításaKapcsolódó kérdések
- Belső fejlesztésű AI-rendszernél is szolgáltató a cég?
- Mikortól kell teljesíteni a szolgáltatói kötelezettségeket?
- Mi a különbség a forgalomba hozatal és a piaci hozzáférhetővé tétel között?
- Ingyenes AI-eszköz kiadása forgalomba hozatalnak számít?
- Utólag pótolható a megfelelőségértékelés?
- Mit jelent az üzembe helyezés saját használatra?
Tovább a tudásbázisban
- Mikor válik egy AI-t használó cégből szolgáltató az AI Act szerint?A 25. cikk (1) bekezdése három esetben telepíti át a szolgáltatói státuszt: ha a cég saját nevét vagy védjegyét helyezi el egy már forgalomban lévő magas kockázatú rendszeren, ha lényegesen módosítja azt, vagy ha a rendeltetés megváltoztatásával tesz magas kockázatúvá egy addig nem annak minősülő rendszert. Szerződéses kikötés ezen nem változtat.
- Vonatkozik az AI Act a már korábban bevezetett AI-rendszereinkre?Nem automatikusan. A 111. cikk (2) bekezdése szerint a magas kockázatú blokk alkalmazási dátuma előtt forgalomba hozott rendszerekre a rendelet csak akkor alkalmazandó, ha azok tervezésüket érintő lényeges változáson mennek keresztül. A tilalmakra viszont ez a védelem nem terjed ki.
- Mi a különbség az importőr, a forgalmazó és a meghatalmazott képviselő között az AI Act-ben?Mindhárom ellenőrzési szerep, nem fejlesztői. Az importőr harmadik országbeli védjegyű rendszert hoz be az Unióba, és forgalomba hozatal előtt ellenőriz (23. cikk). A forgalmazó az ellátási lánc további szereplője, szűkebb ellenőrzéssel (24. cikk). A meghatalmazott képviselő a szolgáltató írásbeli megbízottja az Unióban (22. cikk).