Mikor válik egy AI-t használó cégből szolgáltató az AI Act szerint?
A 25. cikk (1) bekezdése három esetben telepíti át a szolgáltatói státuszt: ha a cég saját nevét vagy védjegyét helyezi el egy már forgalomban lévő magas kockázatú rendszeren, ha lényegesen módosítja azt, vagy ha a rendeltetés megváltoztatásával tesz magas kockázatúvá egy addig nem annak minősülő rendszert. Szerződéses kikötés ezen nem változtat.
A jogkövetkezmény éles: a teljes szolgáltatói megfelelési csomag átszáll az új szolgáltatóra, jellemzően anélkül, hogy a modellre rálátása lenne. Az eredeti szolgáltató a 25. cikk (2) alapján köteles együttműködni és a szükséges információt, technikai hozzáférést biztosítani.
Két tipikus tényállás fordul elő KKV-nál. Az első a white-label kínálat: a cég egy piaci AI-eszközt saját márkanév alatt tesz elérhetővé az ügyfeleinek. A második a rendeltetés-váltás: egy általános célú asszisztenst HR-, hitelezési vagy oktatási felhasználásra konfigurálnak, amely a III. melléklet alá esik.
Egy vitatott pont marad nyitva. A 25. cikk (2) utolsó mondata szerint a bekezdés nem alkalmazandó, ha az eredeti szolgáltató egyértelműen kikötötte, hogy rendszere nem alakítható magas kockázatúvá. A szakirodalom többségi olvasata szerint ez csak az eredeti szolgáltató együttműködési terhét oldja fel, a szerepváltást magát nem akadályozza meg. Kiforrott hatósági gyakorlat nincs, ezért ezt a pontot nyitott kérdésként helyes kezelni. Az viszont biztos, hogy a kikötés nem véd, ha a magas kockázatú felhasználás ténylegesen bekövetkezik.
Összetettebb eset?
Ha a besorolás vagy a szerepkör nem egyértelmű, érdemes konkrét tényálláson végigmenni.
KapcsolatfelvételKapcsolódó kérdések
- Mi számít lényeges módosításnak az AI Actben?
- White-label AI-eszköz újraértékesítése milyen kötelezettséget hoz?
- Ha saját nevünk alatt adunk ki egy chatbotot, mi lesz a helyzet?
- Átminősülhet a cégünk szolgáltatóvá, ha finomhangoljuk a modellt?
- Mit örököl az a cég, amelyik szolgáltatóvá válik?
- Kizárhatja-e a szállító a magas kockázatú felhasználást a szerződésben?
- Mit jelent a 25. cikk szerinti szerepváltás a gyakorlatban?
Tovább a tudásbázisban
- Szolgáltató vagy alkalmazó a cégem az AI Act szerint, és miért számít ez?Szolgáltató az, aki AI-rendszert fejleszt vagy fejlesztet, és azt saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba. Alkalmazó az, aki saját felügyelete alatt használ egy rendszert szakmai tevékenységben. A puszta használat, bármilyen intenzív, nem tesz szolgáltatóvá. A szolgáltatóra a 8–22. cikk teljes csomagja hárul, az alkalmazóra a jóval szűkebb 26. cikk.
- Magas kockázatúvá teszi-e a ChatGPT vagy a Copilot vállalati használata a cégünket?Önmagában nem. Ha a munkatársak az általános asszisztenst szövegírásra, összefoglalásra vagy kódolásra használják, a rendszer nem lesz magas kockázatú. A felhasználás módja viszont átbillentheti: ha a HR-osztály önéletrajz-rangsoroló folyamatba építi, a rendeltetés a III. melléklet 4. pontja alá kerül, és a cég szolgáltatóvá is átminősülhet.
- Magas kockázatú AI-nak számít az önéletrajz-szűrő vagy a HR-értékelő rendszer?Igen. A III. melléklet 4. pontja a toborzástól a munkaviszony megszűnéséig terjedő teljes életciklust lefedi: célzott álláshirdetés-megjelenítés, jelentkezésszűrés, jelöltértékelés, előléptetés, elbocsátás, viselkedés- vagy személyiségalapú feladatkiosztás, valamint a munkavégzés megfigyelése és értékelése. Ez a legtipikusabb vállalati magas kockázatú eset. A megfelelési határidő 2027. december 2., a besorolási döntést viszont már most érdemes írásba foglalni.