Mit követelhet a munkavállaló és az érintett személy, ha AI-rendszer dönt róla?
Három, eltérő erősségű jogosultság. A munkavállalói tájékoztatás előzetes és kollektív: a munkáltató a használat előtt tájékoztatja a képviselőket és az érintett munkavállalókat. Az érintetti tájékoztatás egyszerű használati közlés. A 86. cikk szerinti magyarázati jog viszont valódi, kérelemre teljesítendő igény — de csak hátrányos, jelentős hatású döntéseknél.
A 26. cikk (7) szerinti munkavállalói tájékoztatás nem hozzájárulási kötelezettség és nem ad vétójogot: a munkáltató a magas kockázatú rendszer munkahelyi üzembe helyezése vagy használata előtt tájékoztatja a munkavállalói képviselőket és az érintett munkavállalókat. Magyar viszonylatban ezt a Munka Törvénykönyve üzemi tanácsi tájékoztatási rendjével együtt kell olvasni — a rendelet a nemzeti jog szerinti erősebb részvételi jogokat nem szorítja ki.
A 26. cikk (11) szerinti érintetti tájékoztatás két ponton korlátozott: csak a III. melléklet szerinti rendszerekre vonatkozik, és csak arra terjed ki, hogy a rendszert használják — logikamagyarázatot nem követel. A formára a rendelet nem ad részletszabályt; a gyakorlat ezt a GDPR 13–14. cikk szerinti tájékoztatóba integrálja.
A 86. cikk a legerősebb: aki olyan döntés alanya, amelyet az alkalmazó III. mellékletes rendszer kimenete alapján hozott, és amely joghatással jár rá vagy hasonlóan jelentős módon, hátrányosan érinti, világos és érdemi magyarázatot kérhet a rendszer szerepéről és a döntés fő elemeiről. A tartalmi mércére nincs kiforrott gyakorlat; támpontként a GDPR-oldali ítéletek (SCHUFA, Dun & Bradstreet) használhatók, de analógiaként, nem kötelező precedensként.
Összetettebb eset?
Ha a besorolás vagy a szerepkör nem egyértelmű, érdemes konkrét tényálláson végigmenni.
KapcsolatfelvételKapcsolódó kérdések
- Tájékoztatni kell-e a dolgozókat az AI használatáról?
- Van-e vétójoga az üzemi tanácsnak az AI bevezetésénél?
- Kérhet-e magyarázatot az elutasított álláspályázó?
- Mi a különbség a 86. cikk és a GDPR 22. cikk között?
- Mikor kell közölni, hogy AI hozta a döntést?
- Milyen magyarázatot kell adni egy AI-döntésről?
- Vonatkozik-e a magyarázati jog minden AI-döntésre?
Tovább a tudásbázisban
- Milyen kötelezettségei vannak az alkalmazónak magas kockázatú AI-rendszernél?A 26. cikk tizenkét bekezdést tartalmaz, de nem mind kötelezettség és nem mind mindenkire szól. Egy vásárló magáncégre a mag: a használati útmutató szerinti használat, kompetens emberi felügyelet, a bemeneti adatok relevanciája, a működés monitorozása, a naplók legalább hat hónapos megőrzése, és a hatósággal való együttműködés.
- Magas kockázatú AI-nak számít az önéletrajz-szűrő vagy a HR-értékelő rendszer?Igen. A III. melléklet 4. pontja a toborzástól a munkaviszony megszűnéséig terjedő teljes életciklust lefedi: célzott álláshirdetés-megjelenítés, jelentkezésszűrés, jelöltértékelés, előléptetés, elbocsátás, viselkedés- vagy személyiségalapú feladatkiosztás, valamint a munkavégzés megfigyelése és értékelése. Ez a legtipikusabb vállalati magas kockázatú eset. A megfelelési határidő 2027. december 2., a besorolási döntést viszont már most érdemes írásba foglalni.
- Kire vonatkozik az alapjogi hatásvizsgálat (FRIA), és mi a viszonya a GDPR szerinti DPIA-hoz?Zárt, szűk alanyi kör: közjog által szabályozott szervek, közszolgáltatást nyújtó magánszervezetek, valamint a hitelképesség-értékelő és az élet- vagy egészségbiztosítási kockázatértékelő rendszerek alkalmazói. Egy átlagos magáncég HR-célú AI-használata nem esik ide — ott viszont a GDPR 35. cikk szerinti adatvédelmi hatásvizsgálat jellemzően kötelező.
- Mit jelent jogilag az emberi felügyelet az AI Act 14. cikke szerint?A 14. cikk nem azt követeli, hogy legyen ember a folyamatban, hanem hogy a rendszer tervezésileg tegye lehetővé a tényleges felügyeletet. A felügyelő személynek értenie kell a rendszer korlátait, tudatában kell lennie az automatizálási elfogultságnak, és valós joga kell legyen a kimenet felülbírálására, figyelmen kívül hagyására vagy a rendszer leállítására.