Piacfelügyeleti hatóság
A piacfelügyeleti hatóság a tagállami szerv, amely az AI Act betartását ellenőrzi és eljár a rendelet megsértése esetén. Magyarországon ez a szerep a gazdasági és energetikai miniszterhez tartozik, aki egyben az egyablakos kapcsolattartó pont is; a pénzügyi szektor magas kockázatú rendszereinél az MNB jár el. A NAIH nem az AI Act, hanem a GDPR alapján marad illetékes.
Az uniós keretszabályokat a 70. és 74. cikk adja, a magyar kijelölést a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet. A piacfelügyeleti hatóság jogosult vizsgálatot indítani, dokumentációt bekérni, próbavásárlást végezni, és a 79–85. cikk szerint korrekciós intézkedést elrendelni vagy a rendszert kivonatni a piacról. A hatóság eljárása nem csak bírsággal végződhet: gyakran nem pénzbeli intézkedéssel — határidő tűzésével a megfelelés helyreállítására — zárul, ez a reálisabb, rövid távú kockázat egy átlagos kkv-nál, mint a bírság. 2026 áprilisában a tagállamok jelentős része, köztük több uniós tagállam, még nem jelentette be formálisan az egyablakos kapcsolattartó pontját, ami arra utal, hogy az intézményrendszer még kiépülőben van.
Rövid távon a reálisabb kockázat nem a bírság, hanem egy piacfelügyeleti intézkedés — egy hatósági megkeresésre a legjobb válasz a már meglévő, dokumentált besorolási és megfelelési anyag felmutatása.
Dokumentált AI-jártassági képzésre van szüksége?
A 4. cikk gondossági kötelem: nem a tudás önmagában számít, hanem hogy a cég bizonyíthatóan tett érte. Az alapcsomagunkkal ez ingyen elkezdhető.
Ingyenes kezdésKapcsolódó fogalmak
- Szankció / bírságAz AI Act három bírságsávot ismer: 35 millió euró vagy az éves világszintű árbevétel 7%-a a tiltott gyakorlatokra, 15 millió euró vagy 3% a szolgáltatói, alkalmazói és átláthatósági kötelezettségszegésekre, 7,5 millió euró vagy 1% a hatóság félrevezetéséért. Mindig a magasabb érték az irányadó, kivéve kkv-nál és startupnál, ahol az alacsonyabb érték számít.
- AI Hivatal (AI Office)Az AI Hivatal a Bizottság szervezeti egysége, amely kizárólag az általános célú AI-modellek (GPAI) szolgáltatóinak közvetlen felügyeletét látja el uniós szinten. Egy átlagos magyar vállalat nem az AI Hivatalhoz, hanem a nemzeti piacfelügyeleti hatósághoz fordul — az AI Hivatal egyedi vállalati ügyekben nem jár el.
Kapcsolódó kérdések a tudásbázisban
- Melyik magyar hatóság ellenőrzi az EU AI Act betartását?A piacfelügyeleti hatóság és az egyablakos kapcsolattartó pont a gazdasági és energetikai miniszter, a bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság. A pénzügyi szektor magas kockázatú rendszereinél az MNB jár el. A NAIH nem az AI Act alapján, hanem változatlanul a GDPR alapján marad játékban.
- Kihez fordul egy vállalat AI Act ügyben — az AI-Hivatalhoz vagy a nemzeti hatósághoz?Egy átlagos vállalat a nemzeti piacfelügyeleti hatósághoz és az egyablakos kapcsolattartó ponthoz fordul, nem Brüsszelhez. Magyarországon ez a gazdasági és energetikai miniszter szervezete. Az AI-Hivatal kizárólag az általános célú AI-modellek szolgáltatóinak közvetlen felügyelője; az AI-testület koordinál, egyedi ügyben nem dönt.
- Hova lehet panaszt tenni AI Act ügyben, és lehet-e kártérítést követelni?Az AI Act három közjogi csatornát nyit: bárki panaszt tehet a piacfelügyeleti hatóságnál (85. cikk), az érintett magyarázatot kérhet a magas kockázatú döntésről (86. cikk), a bejelentőt pedig a visszaélés-bejelentési irányelv védi (87. cikk). Önálló magánjogi kártérítési igényt viszont nem teremt.