EU AI Act fogalomtár — 46 fogalom, magyar jogállapot
Az (EU) 2024/1689 rendelet legfontosabb fogalmai egy helyen, cikkhivatkozással és kapcsolódó tudásbázis-kérdésekkel. Minden definíció az elsődleges jogforrásból vezethető le — ahol a jog bizonytalan vagy a fogalom nem önállóan definiált, azt külön jelezzük.
Alapfogalmak
- AI-rendszer Az AI-rendszer olyan gépi alapú rendszer, amely változó szintű autonómiával működik, és a kapott bemenetből következtetés útján predikciót, tartalmat, ajánlást vagy döntést állít elő, amely fizikai vagy virtuális környezetet befolyásol. A döntő ismérv a következtetési képesség — egy determinisztikus, ember által megírt szabályhalmaz emiatt nem AI-rendszer.
- AI-jártasság Az AI-jártasság olyan készség, tudás és értés, amely lehetővé teszi, hogy valaki tájékozottan alkalmazza az AI-rendszereket, és tudatában legyen az AI lehetőségeinek, kockázatainak és a lehetséges kárnak. A 4. cikk szerint a szolgáltatók és az alkalmazók kötelesek intézkedéseket hozni a személyzetük AI-jártasságának fejlesztése érdekében — kockázati kategóriától függetlenül.
- Rendeltetés A rendeltetés az a felhasználás, amelyre a szolgáltató az AI-rendszert szánja, beleértve a használat konkrét kontextusát és feltételeit, ahogyan azt a szolgáltató a használati útmutatóban, promóciós vagy értékesítési anyagokban és a műszaki dokumentációban megadja. A besorolás — köztük a magas kockázatú minősítés — a rendeltetéshez tapad, nem magához a technológiához.
- Ésszerűen előrelátható visszaélés Az ésszerűen előrelátható visszaélés az AI-rendszer olyan, a rendeltetésétől eltérő használata, amely ésszerűen előrelátható emberi magatartásból vagy más rendszerekkel — köztük más AI-rendszerekkel — való kölcsönhatásból eredhet. A szolgáltatónak ezt is figyelembe kell vennie a kockázatkezelés és a tervezés során, nem csak a szándékolt használatot.
Szereplők a láncban
- Szolgáltató Szolgáltató az, aki AI-rendszert vagy általános célú AI-modellt fejleszt vagy fejlesztet, és azt saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba vagy helyezi üzembe, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében. A szolgáltatóra hárul a rendelet legterjedelmesebb kötelezettségcsomagja: kockázatkezelés, adatkormányzás, dokumentáció, megfelelőségértékelés, CE-jelölés.
- Alkalmazó Alkalmazó az, aki AI-rendszert saját felügyelete alatt használ szakmai tevékenységében — kivéve, ha a rendszert nem szakmai, tisztán személyes tevékenység keretében veszi igénybe. A puszta használat, bármilyen intenzív, nem tesz szolgáltatóvá; az alkalmazóra a jóval szűkebb 26. cikk vonatkozik.
- Importőr Az importőr az az uniós székhelyű személy, aki egy harmadik országbeli szolgáltató nevét vagy védjegyét viselő AI-rendszert hoz forgalomba az uniós piacon. Forgalomba hozatal előtt köteles ellenőrizni, hogy a szolgáltató elvégezte a megfelelőségértékelést és elkészítette a szükséges dokumentációt.
- Forgalmazó A forgalmazó az ellátási lánc olyan szereplője — az importőrön kívül —, aki AI-rendszert hozzáférhetővé tesz az uniós piacon, anélkül hogy annak tulajdonságait befolyásolná. Az importőrnél szűkebb, de nem elhanyagolható ellenőrzési kötelezettség terheli forgalmazás előtt és közben.
- Meghatalmazott képviselő A meghatalmazott képviselő az Unióban letelepedett, a harmadik országbeli szolgáltató által írásban megbízott személy, aki a szolgáltató nevében jár el az uniós hatóságok felé. Az Unión kívüli szolgáltatónak — az uniós piacra lépés feltételeként — jellemzően ki kell jelölnie ilyen képviselőt, mielőtt a rendszerét forgalomba hozza.
AI-modellek
- Általános célú AI (GPAI) Az általános célú AI-modell (GPAI) olyan modell, amely jelentős általánosságot mutat, sokféle különálló feladatot lát el kompetensen, és sokféle későbbi rendszerbe integrálható. A modell önmagában komponens: felhasználói felülettel kiegészítve válik AI-rendszerré. A GPAI-modellre az 51–56. cikk vonatkozik, a belőle épített rendszerre az 50. cikk.
- Alapmodell Az „alapmodell” a köznyelvben és a szakirodalomban gyakran használt, de az AI Act szövegében önállóan nem definiált kifejezés. A rendelet hivatalos fogalma helyette az „általános célú AI-modell” (GPAI-modell), amelyet a 3. cikk 63. pontja határoz meg. A két kifejezést a gyakorlatban jórészt szinonimaként használják, de jogi hivatkozásnál a GPAI-modell a pontos fogalom.
- Rendszerszintű kockázatú GPAI-modell A rendszerszintű kockázatú GPAI-modell olyan általános célú AI-modell, amelynek jelentős hatása lehet a közegészségre, biztonságra, közbiztonságra vagy alapvető jogokra méretaránya miatt. A vélelmet a 10^25 lebegőpontos műveletet meghaladó tanítási számításigény alapozza meg; ilyenkor a szolgáltatót az 55. cikk négy többletkötelezettsége terheli.
Kockázati kategóriák
- Magas kockázatú AI Magas kockázatú az az AI-rendszer, amely az I. melléklet szerinti uniós termékbiztonsági jog alá tartozó termék biztonsági alkatrésze vagy maga a termék, vagy amely a III. melléklet nyolc területének valamelyikébe tartozó, ott felsorolt felhasználási esetek egyikét valósítja meg. A besorolás a rendeltetéshez tapad, nem a technológiához.
- Tiltott gyakorlat Az 5. cikk (1) bekezdése nyolc AI-gyakorlatot tilt teljesen: tudatalatti vagy megtévesztő manipuláció, sérülékenység kihasználása, társadalmi pontozás, bűnelkövetés profilalkotásból történő előrejelzése, arcképadatbázisok célzatlan lekaparása, munkahelyi és oktatási érzelemfelismerés, védett tulajdonságokra irányuló biometrikus kategorizálás, és nyilvános téri valós idejű távoli biometrikus azonosítás. Ezekre nincs megfelelési útvonal.
- Kritikus infrastruktúra A kritikus infrastruktúra a III. melléklet nyolc magas kockázatú területének egyike: az olyan AI-rendszer, amelyet kritikus digitális infrastruktúra, közúti közlekedés vagy víz-, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátás biztonsági alkatrészeként használnak, magas kockázatúnak minősül. Az érintett szektorokban a fennakadás emberi életet vagy egészséget közvetlenül veszélyeztethet.
Tiltott és korlátozott gyakorlatok
- Deepfake A deepfake az AI-val előállított vagy manipulált kép-, hang- vagy videótartalom, amely valós személyekhez, tárgyakhoz, helyekhez vagy eseményekhez hasonlít, és amelyet egy személy tévesen valódinak vagy hitelesnek gondolna. Az ilyen tartalmat közzétevő alkalmazónak ember által észlelhető módon közölnie kell a mesterséges eredetet.
- Valós idejű távoli biometrikus azonosítás A valós idejű távoli biometrikus azonosítás nyilvánosan hozzáférhető terekben, bűnüldözési célból főszabály szerint tilos. Három taxatív cél esetén — pl. terrorfenyegetés elhárítása — engedhető meg kivételesen, de csak akkor, ha a tagállam erről nemzeti törvényt alkotott, és ügyenként bírói vagy független közigazgatási hatóság előzetes engedélyt adott.
- Biometrikus kategorizálás Tilos az a biometrikus kategorizálási rendszer, amely természetes személyeket egyénileg sorol be a biometrikus adataik alapján azért, hogy faji hovatartozásukra, politikai véleményükre, szakszervezeti tagságukra, vallási vagy világnézeti meggyőződésükre, szexuális életükre vagy irányultságukra következtessen. A tilalom a védett tulajdonságokra irányuló következtetésre irányul.
- Érzelemfelismerés A biometrikus adaton alapuló érzelem- vagy szándékkövetkeztetés a munkahelyen és az oktatási intézményekben tilos, kizárólag orvosi vagy biztonsági célú használat kivételével — a „munkahely” fogalma a toborzási folyamatra és a próbaidőre is kiterjed. Más kontextusban az érzelemfelismerő rendszer nem tiltott, de az alkalmazónak az 50. cikk (3) alapján tájékoztatnia kell az érintetteket a rendszer működéséről.
- Szociális pontozás Tilos az AI-rendszer, amely természetes személyek szociális magatartása vagy ismert, feltételezett személyiségjellemzői alapján olyan pontszámot vagy értékelést készít, amely kontextusból kiszakított vagy aránytalanul hátrányos bánásmódhoz vezet. A tilalom független attól, hogy a rendszert vagy a pontszámot köz- vagy magánszereplő nyújtja, illetve használja.
Piaci folyamat és megfelelőség
- Forgalomba hozatal A forgalomba hozatal az AI-rendszer vagy általános célú AI-modell első hozzáférhetővé tétele az uniós piacon. A piaci hozzáférhetővé tétel ennél tágabb fogalom: ismétlődő, folyamatos kereskedelmi tevékenységet jelöl, míg a forgalomba hozatal az első ilyen aktust rögzíti, amelyhez számos kötelezettség — CE-jelölés, megfelelőségértékelés — kapcsolódik.
- Üzembe helyezés Az üzembe helyezés az AI-rendszer első, rendeltetésének megfelelő szállítása közvetlenül az alkalmazónak, vagy a saját, belső célra történő használatra bocsátása az Unióban. Ez a fogalom fogja meg a belső fejlesztésű, kizárólag a fejlesztő cégen belül használt rendszereket, amelyek sosem kerülnek kereskedelmi forgalomba.
- Lényeges módosítás Lényeges módosítás az a forgalomba hozatal utáni változás egy AI-rendszeren, amelyet az eredeti megfelelőségértékelés nem irányzott elő, és amely érinti a magas kockázatú követelményeknek való megfelelést, vagy megváltoztatja az értékelt rendeltetést. Aki lényeges módosítást végez egy már forgalomban lévő rendszeren, a 25. cikk alapján szolgáltatóvá válik.
- Megfelelőségértékelés A megfelelőségértékelés az az eljárás, amellyel a szolgáltató igazolja, hogy egy magas kockázatú AI-rendszer megfelel a rendelet III. fejezet 2. szakaszában előírt követelményeknek — kockázatkezelés, adatkormányzás, dokumentáció, emberi felügyelet és a többi. A III. melléklet 2–8. pontja alá tartozó rendszereknél belső kontroll elegendő, bejelentett szervezet bevonása jellemzően csak a biometrikus rendszereknél kötelező.
- CE-jelölés A CE-jelölés a magas kockázatú AI-rendszer szolgáltatójának nyilatkozata arról, hogy a rendszer megfelel a rendelet követelményeinek. A jelölést a megfelelőségértékelési eljárás lezárása után, láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni a rendszeren vagy annak csomagolásán, illetve — ha ez nem lehetséges — a kísérő dokumentáción.
- EU-megfelelőségi nyilatkozat Az EU-megfelelőségi nyilatkozat a szolgáltató írásos nyilatkozata arról, hogy a magas kockázatú AI-rendszer megfelel a rendelet vonatkozó követelményeinek. Rendszerenként kell elkészíteni, a piacfelügyeleti hatóság rendelkezésére kell bocsátani, és a rendszer forgalomból való kivonása után is legalább tíz évig meg kell őrizni.
- Bejelentett szervezet A bejelentett szervezet a tagállam által kijelölt, független harmadik fél, amely bizonyos magas kockázatú AI-rendszerek megfelelőségértékelésében vesz részt. A III. melléklet 2–8. pontja alá tartozó rendszereknél — HR, oktatás, hitelbírálat, alapvető szolgáltatások — a belső kontroll mindig elegendő; bejelentett szervezet gyakorlatilag csak a biometrikus rendszereknél merül fel, és ott is csak harmonizált szabvány hiányában kötelező.
- Harmonizált szabvány A harmonizált szabvány olyan, uniós szabványosítási kérelem alapján kidolgozott technikai szabvány, amelynek alkalmazása megfelelőségi vélelmet keletkeztet: aki követi, azt vélelmezni kell, hogy megfelel az adott követelménynek. Az AI Act magas kockázatú követelményeire vonatkozó harmonizált szabványok 2026 közepéig még nem készültek el, ezért a megfelelőségi vélelem egyelőre nem érhető el.
Kötelezettségek
- Emberi felügyelet Az emberi felügyelet a 14. cikk szerint nem azt követeli, hogy legyen ember a folyamatban, hanem hogy a magas kockázatú AI-rendszer tervezésileg tegye lehetővé a tényleges felügyeletet. A felügyelő személynek értenie kell a rendszer korlátait, tudatában kell lennie az automatizálási elfogultságnak, és valós joga kell legyen a kimenet felülbírálására, figyelmen kívül hagyására vagy a rendszer leállítására.
- Átláthatósági kötelezettség (50. cikk) Az 50. cikk négy önálló átláthatósági kötelezettséget ír elő, kockázati besorolástól függetlenül: a szolgáltatónak közölnie kell, ha a felhasználó AI-val lép interakcióba, és gépi olvashatóan meg kell jelölnie a generált tartalmat; az alkalmazónak tájékoztatnia kell az érzelemfelismerésről, és jeleznie kell a deepfake mesterséges eredetét. Mind a négy 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó.
- Kockázatkezelési rendszer A kockázatkezelési rendszer a magas kockázatú AI-rendszer teljes életciklusára kiterjedő, folyamatos, dokumentált és tesztelésre alapozott folyamat, amely a harmadik személyek egészségére, biztonságára és alapjogaira jelentett kockázatokat azonosítja, értékeli és csökkenti. Nem a szervezeti kockázatot kezeli — más alanyt véd, mint az ISO 31000 vagy az ISO/IEC 42001, és egyik sem keletkeztet megfelelőségi vélelmet, mert egyik sem harmonizált szabvány.
- Adatkormányzás Az adatkormányzás a magas kockázatú AI-rendszer tanító-, validációs és tesztadathalmazaira vonatkozó nyolc gyakorlatot foglalja magában, valamint azt az anyagi mércét, hogy az adathalmazok relevánsak, kellően reprezentatívak, és a lehető legnagyobb mértékben hibamentesek és teljesek legyenek. Hibátlan adathalmazt a jogalkotó nem követel, hanem a rendeltetéshez mért, dokumentált gondosságot.
- Naplózás A naplózás a magas kockázatú AI-rendszer működése alatti automatikus eseményrögzítés, amely lehetővé teszi a rendszer nyomon követhetőségét és a hatósági ellenőrzést. A szolgáltatóra a rendszer tervezésének kell biztosítania a naplózási képességet, az alkalmazóra pedig a keletkezett naplók legalább hat hónapos megőrzésének kötelezettsége hárul.
- Műszaki dokumentáció A műszaki dokumentáció a magas kockázatú AI-rendszer megfelelőségét igazoló, a IV. melléklet kilenc pontja szerinti tartalmat lefedő irat, amelyet a piacra hozatal előtt kell elkészíteni, naprakészen tartani, és tíz évig meg kell őrizni. Ez az az irat, amely alapján a hatóság utólag rekonstruálhatja, hogyan született a rendszer és a besorolási döntés.
- Alapjogi hatásvizsgálat (FRIA) Az alapjogi hatásvizsgálat (FRIA) egy szűk alanyi körre — közjog által szabályozott szervekre, közszolgáltatást nyújtó magánszervezetekre, valamint a hitelképesség-értékelő és biztosítási kockázatértékelő rendszerek alkalmazóira — vonatkozó kötelezettség, amely a magas kockázatú AI-rendszer alapjogi hatásait méri fel a használatba vétel előtt. Egy átlagos magáncég HR-célú AI-használata nem esik ide.
- Adatvédelmi hatásvizsgálat (DPIA) Az adatvédelmi hatásvizsgálat (DPIA) a GDPR — nem az AI Act — szerinti önálló jogintézmény, amelyet az adatkezelőnek kell elvégeznie, ha egy adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázatot jelent a természetes személyek jogaira és szabadságaira. Sok AI-alapú HR- vagy hitelbírálati megoldás jellemzően DPIA-köteles, még akkor is, ha az AI Act szerinti alapjogi hatásvizsgálat (FRIA) alanyi köre nem terjed ki rá.
Felügyelet, jogállapot, átmenet
- Piacfelügyeleti hatóság A piacfelügyeleti hatóság a tagállami szerv, amely az AI Act betartását ellenőrzi és eljár a rendelet megsértése esetén. Magyarországon ez a szerep a gazdasági és energetikai miniszterhez tartozik, aki egyben az egyablakos kapcsolattartó pont is; a pénzügyi szektor magas kockázatú rendszereinél az MNB jár el. A NAIH nem az AI Act, hanem a GDPR alapján marad illetékes.
- AI Hivatal (AI Office) Az AI Hivatal a Bizottság szervezeti egysége, amely kizárólag az általános célú AI-modellek (GPAI) szolgáltatóinak közvetlen felügyeletét látja el uniós szinten. Egy átlagos magyar vállalat nem az AI Hivatalhoz, hanem a nemzeti piacfelügyeleti hatósághoz fordul — az AI Hivatal egyedi vállalati ügyekben nem jár el.
- Szabályozói sandbox A szabályozói sandbox olyan, tagállami hatóság által létrehozott ellenőrzött keret, amelyben AI-rendszerek fejlesztése, tesztelése és validálása korlátozott ideig, hatósági felügyelet mellett zajlik, mielőtt piacra kerülnének. A sandboxok felállítására eredetileg megadott határidőt a Digital Omnibus 2027. augusztus 2-re tolta.
- Szankció / bírság Az AI Act három bírságsávot ismer: 35 millió euró vagy az éves világszintű árbevétel 7%-a a tiltott gyakorlatokra, 15 millió euró vagy 3% a szolgáltatói, alkalmazói és átláthatósági kötelezettségszegésekre, 7,5 millió euró vagy 1% a hatóság félrevezetéséért. Mindig a magasabb érték az irányadó, kivéve kkv-nál és startupnál, ahol az alacsonyabb érték számít.
- Digital Omnibus (on AI) A Digital Omnibus on AI — (EU) 2026/1744 — az AI Actet módosító egyszerűsítési rendelet, amelyet 2026. július 24-én hirdettek ki a Hivatalos Lapban, és 2026. július 27-én lépett hatályba. Az általa hozott haladékok — így a magas kockázatú blokk és a szabályozói sandboxok csúszása, valamint a 4. cikk lágyítása — ma hatályos jog, nem tervezet.
- Grandfathering (régi rendszerek átmenete) A grandfathering azt a szabályt jelöli, amely szerint a magas kockázatú blokk alkalmazási dátuma előtt már forgalomba hozott AI-rendszerekre a rendelet csak akkor alkalmazandó, ha azok tervezésüket érintő lényeges változáson mennek keresztül. A tiltott gyakorlatokra ez a védelem nem terjed ki — azokra türelmi idő nélkül, azonnal alkalmazandó a tilalom.
- Kkv-könnyítés A rendelet legkonkrétabban dokumentált kkv-könnyítése a bírságszámítás módja: kis- és középvállalkozásnál és startupnál a bírságszámításnál a rögzített euróösszeg és az árbevétel-százalék közül nem a magasabb, hanem az alacsonyabb az irányadó — szemben a nagyvállalatokra vonatkozó főszabállyal. A rendelet emellett tartalmaz más kkv-orientált rendelkezéseket is, ezekre a tudásbázis konkrét cikkhivatkozást nem ad.
- Magatartási kódex (GPAI Code of Practice) A magatartási kódex — az AI Act keretében leginkább a GPAI Code of Practice formájában ismert — jogilag nem kötelező soft law dokumentum, amely a megfelelés önkéntes bizonyítási eszköze a harmonizált szabvány megjelenéséig. Aláírása a szolgáltatónak könnyebbséget ad a megfelelés igazolásában, de a nem-aláírás önmagában nem jogsértés, ha a szolgáltató alternatív, egyenértékű bizonyítást tud felmutatni.
- Hatályi kizárás A 2. cikk több önálló esetben zárja ki az AI Act alkalmazását: a kizárólag katonai, védelmi vagy nemzetbiztonsági célú rendszerek, a kizárólag tudományos kutatás-fejlesztés céljára fejlesztett rendszerek, a forgalomba hozatal előtti kutatás és tesztelés, valamint a természetes személy tisztán személyes, nem szakmai használata. Mindegyiket szűken, célhoz kötötten kell értelmezni.
- Nyílt forráskódú AI mentessége A 2. cikk (12) bekezdése mentesíti a szabad és nyílt forráskódú licenc alatt közzétett AI-rendszereket az AI Act alól, de kiveszi a mentesség alól a magas kockázatúként forgalomba hozott, valamint az 5. és 50. cikk hatálya alá eső rendszereket. GPAI-modelleknél az 53. cikk (2) bekezdése szűkebb, csak bizonyos kötelezettségekre kiterjedő mentességet ad — rendszerszintű kockázatnál ez a mentesség is elesik.
Dokumentált AI-jártassági képzésre van szüksége?
Az AI Work Fluency a 4. cikk szerinti AI-jártassági képzést és a hozzá tartozó dokumentációt kínálja magyar kkv-knak, öt perces modulokban.
AI Act ellenőrzés indításaEz az oldal általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. Nem helyettesíti a konkrét tényálláson alapuló jogi értékelést, és nem hoz létre megbízási vagy ügyvéd-ügyfél viszonyt. A jogállapotot 2026. augusztus 4-én ellenőriztük elsődleges forrásból; ahol a jog vagy a hatósági gyakorlat bizonytalan, azt a válaszban külön jelezzük.