Átláthatósági kötelezettség (50. cikk)
Az 50. cikk négy önálló átláthatósági kötelezettséget ír elő, kockázati besorolástól függetlenül: a szolgáltatónak közölnie kell, ha a felhasználó AI-val lép interakcióba, és gépi olvashatóan meg kell jelölnie a generált tartalmat; az alkalmazónak tájékoztatnia kell az érzelemfelismerésről, és jeleznie kell a deepfake mesterséges eredetét. Mind a négy 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó.
Az 50. cikk a rendelet legszélesebb alanyi körű kötelezettségcsomagja: minden ügyfélszolgálati chatbotot üzemeltető és minden AI-generált tartalmat publikáló szervezetre vonatkozik, a kockázati besorolástól teljesen függetlenül. A négy kötelezettség: (1) bekezdés — a szolgáltató közli a felhasználóval, hogy AI-rendszerrel lép interakcióba, kivéve ha ez egy észszerűen tájékozott, figyelmes és körültekintő személy számára a körülmények alapján nyilvánvaló (szűk, objektív mérce, a bizonyítási teher a szolgáltatón van); (2) bekezdés — a generatív kimenetet gépi olvasható formátumban kell megjelölni, erre a 2026. augusztus 2. előtt piacra dobott rendszereknek 2026. december 2-ig ad haladékot a 111. cikk (4) bekezdése; (3) bekezdés — az alkalmazó tájékoztatja az érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizáló rendszernek kitett személyeket; (4)–(5) bekezdés — a deepfake-tartalom közzétevője jelzi a mesterséges eredetet. A bírság az egyéb kötelezettségszegésre vonatkozó sávba tartozik: legfeljebb 15 millió euró vagy az árbevétel 3%-a.
Ez a kötelezettségcsomag szinte minden AI-t használó céget érint — ha van chatbot vagy AI-generált tartalom, ezt a négy pontot kell elsőként végigmenni, függetlenül attól, hogy a cég magas kockázatú rendszert egyáltalán használ-e.
Dokumentált AI-jártassági képzésre van szüksége?
A 4. cikk gondossági kötelem: nem a tudás önmagában számít, hanem hogy a cég bizonyíthatóan tett érte. Az alapcsomagunkkal ez ingyen elkezdhető.
Ingyenes kezdésKapcsolódó fogalmak
- DeepfakeA deepfake az AI-val előállított vagy manipulált kép-, hang- vagy videótartalom, amely valós személyekhez, tárgyakhoz, helyekhez vagy eseményekhez hasonlít, és amelyet egy személy tévesen valódinak vagy hitelesnek gondolna. Az ilyen tartalmat közzétevő alkalmazónak ember által észlelhető módon közölnie kell a mesterséges eredetet.
- ÉrzelemfelismerésA biometrikus adaton alapuló érzelem- vagy szándékkövetkeztetés a munkahelyen és az oktatási intézményekben tilos, kizárólag orvosi vagy biztonsági célú használat kivételével — a „munkahely” fogalma a toborzási folyamatra és a próbaidőre is kiterjed. Más kontextusban az érzelemfelismerő rendszer nem tiltott, de az alkalmazónak az 50. cikk (3) alapján tájékoztatnia kell az érintetteket a rendszer működéséről.
- AlkalmazóAlkalmazó az, aki AI-rendszert saját felügyelete alatt használ szakmai tevékenységében — kivéve, ha a rendszert nem szakmai, tisztán személyes tevékenység keretében veszi igénybe. A puszta használat, bármilyen intenzív, nem tesz szolgáltatóvá; az alkalmazóra a jóval szűkebb 26. cikk vonatkozik.
- SzolgáltatóSzolgáltató az, aki AI-rendszert vagy általános célú AI-modellt fejleszt vagy fejlesztet, és azt saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba vagy helyezi üzembe, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében. A szolgáltatóra hárul a rendelet legterjedelmesebb kötelezettségcsomagja: kockázatkezelés, adatkormányzás, dokumentáció, megfelelőségértékelés, CE-jelölés.
Kapcsolódó kérdések a tudásbázisban
- Mit ír elő az AI Act 50. cikke az átláthatóságról, és kire vonatkozik?Négy önálló kötelezettséget: a szolgáltatónak közölnie kell, ha a felhasználó AI-val lép interakcióba, és gépi olvashatóan meg kell jelölnie a generált tartalmat. Az alkalmazónak tájékoztatnia kell az érzelemfelismerésről, és jeleznie kell a deepfake mesterséges eredetét. Mind a négy 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó, a kockázati besorolástól függetlenül.
- Kell-e jelezni a weboldalon, hogy a chatbottal és nem emberrel beszél az ügyfél?Igen, 2026. augusztus 2. óta. A közlés csak akkor mellőzhető, ha a gépi jelleg egy észszerűen tájékozott, figyelmes és körültekintő személy számára a körülmények alapján nyilvánvaló. Ez szűk, objektív mérce, és a bizonyítási teher gyakorlatilag a szolgáltatón van, ezért erre a kivételre nem érdemes építeni.
- Mit jelent az AI-tartalom gépi olvasható jelölése, és mi a 2026. december 2-i határidő?A szolgáltatónak a generatív kimenetet gépi olvasható formátumban kell megjelölnie és mesterségesen előállítottként detektálhatóvá tennie. A megoldásnak hatékonynak, interoperábilisnak, robusztusnak és megbízhatónak kell lennie a technikai megvalósíthatóság határáig. A 2026. augusztus 2. előtt piacra dobott rendszereknek 2026. december 2-ig kell megfelelniük.
- Mennyi a bírság, ha nem jelöljük az AI-tartalmat vagy a chatbotot?Legfeljebb 15 millió euró vagy az előző üzleti év teljes világszintű árbevételének 3%-a, amelyik magasabb. KKV-nál és startupnál a kettő közül az alacsonyabb az irányadó. Ez a 99. cikk (4) g) pontja alá eső, „egyéb kötelezettségszegés” kategória, nem a tiltott gyakorlatokra fenntartott 7%-os felső sáv.
- Melyik átláthatósági kötelezettségre vonatkozik a 2026. december 2-i türelmi idő?Kizárólag az 50. cikk (2) bekezdése szerinti gépi olvasható tartalomjelölésre, és azon belül is csak a 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hozott rendszerekre. Az 50. cikk (1), (3) és (4) bekezdése — chatbot-közlés, érzelemfelismerésről szóló tájékoztatás, deepfake-címkézés — 2026. augusztus 2. óta halasztás nélkül alkalmazandó.